2024. április 26., péntek, Ervin
Gyergyócsomafalva, 1861.december 23. – Budapest, 1900. szeptember 17.
|
ÉLETRAJZ
Szobrászművész
A gyergyócsomafalvi felső népiskolában sajátította el a fafaragást. Tehetségét Élthes Elek tanfelügyelő fedezte fel, és 1875-ben a Székely Egyesület ösztöndíjasaként, a hosszúfalusi állami műfaragó iskolába irányította, ahol Kupcsay János szaktanár mellett három év alatt jártas lett a fafaragásban és mintázásban. Elsőévesként a szegedi iparművészeti kiállításon díszes képkeretével oklevelet és kitüntetést nyert.
1878-ban Csík vármegye ösztöndíján a müncheni Bajor Királyi Képzőművészeti Akadémiára indult szobrászatot tanulni. Fél évvel később az akadémia Dávid-pályázatát nyerte meg.
1882-ben Mikó Mihály, Csíkszék 1848-as kormánybíztosának , mellszobrát készítette el.
1882-1884-ben Budapesten Huszár Adolf műtermében tanult. Az 1885. évi Országos Kiállításra díszesen faragott magyar szobaberendezést készített. Munkáit éremmel jutalmazták.
1885-1889 között Budapesten Zala György műtermében vált igazi művésszé.
Az aradi Szabadság-szobor mellékalakjait és a budavári Honvéd-szobrot mintázta. 1889-ben a párizsi világkiállításra utazott a művészeti újdonságokat tanulmányozni.
1890-ben Budapesten műtermet nyitott. Műtermében tehetséges székely ifjakat foglalkoztatott.
Köllő Miklós első műve, Reviczky Gyula költő síremléke, melyre a Petőfi Társaságtól kapott megbízatást, és 1891. június 21-én avattak fel a Kerepesi úti temetőben, már nincs meg.
Előbb díszítő szobrokat készített a budai Várpalota, az Országház és a Kúria részére.
Az Országház díszítő szobrainak megtervezésében vállalt részvételéért a Steindl Céh tagjává választották. Szent István, Tass, Huba, Töhötöm-szobrok, a kupola nagyméretű szobrait , Szent István, Mária Terézia, III.Károly alakját formázta meg.
1894-ben részt vett a kolozsvári Mátyás-szobor pályázaton, ahol harmadik díjat nyert. Garay János-szobrát Szekszárdon állították fel.
1897-ben a budavári Királyi Palota allegorikus szobrai készültek el: Bölcsesség, Erdély, Dráva, Száva.
1897. július 31-én avatták fel legjelentősebb alkotását, Petőfi-szoborát Segesvárott, a szobor ma Kiskunfélegyházán található.
1898-ban avatták fel a Kossuth-szobrát Marosvásárhelyen. Az eredeti elpusztult, de a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány kezdeményezésére 2001 novemberében – a marosvásárhelyi vártemplomban megőrzött szobor-makett alapján – Sánta Csaba szovátai szobrász újraalkotta a szobrot, amely ma Köllő Miklós szülőfalujának, Gyergyócsomafalvának főterét díszíti.
1899-ben elkészítette a Mádéfalvi veszedelem emlékművének Turulmadár-szobrát (az emlékművet Köllő halála után, 1905-ben avatták fel, az építész Tamás József volt).
Ő mintázta a millenniumi emlékműre IV. Béla szobrát. Utolsó munkája a héjasfalvi Zeyk Domokos emlékmű reliefje.
Rövid pályáját betegsége törte félbe. Két kiskorú gyermekének elvesztése súlyosan megviselte, 1900 szeptember 17-én öngyilkosságba menekült. A budapesti Kerepesi temetőben nyugszik. A gyergyócsomafalvi Köllő Miklós Általános Iskola 1990 március 15-én felvette a község neves szülőttje nevét.
Az 1905-ben felavatott madéfalvi Siculicidium-emlékművet, Köllő Miklós turul-szobra díszíti, a Madéfalvi veszedelem 250 éves évfordulója alkalmából újították fel a szobrot.
|
|
